Évzáró

Na üdv mindenkinek!

Visszatértem.
Nem is akárhogy, megújult külsővel. Öröm ránézni a blogomra, főleg hogy a sablont szerény személyem készítette el, rém egyszerűen. Akit érdekel annak leírom...
Hogy mi történt a szünet óta? hümm..
Hááát. Elég sok minden.. Hagyjuk is...
Egyenlőre az életem ezen része legyen egy nagy üres folt minden bloglakóm tudatában. Majd talán késöbb ezt a hiányosságot megprobálom satírozgatni.
...
Holnapután lesz egy hete hogy 1 éve dolgozok. *bambulelőre*
Több mint 365 napja úgy élek ahogy a felnőttek. Már csak uszkve 40 év és azt írhatom hogy már egy éve úgy élek mint a nyugdíjjasok. Fasza.
Hogy milyen a felnőtt élet? Szaaaaaaar!
Egész gyerekkorunkba felnőttek akarunk lenni... Hááát ha most visszarepülnénk több mint 10 évet az időben s újra megkérdeznék tőlem a sablon kérdést már máshogy válaszolnék...
-Kisfijam mi akarsz lenni ha felnőtt leszel?
-Gyerek!
S milyen igazam volna. Bár egy év alatt sokat változtam.
A felnőtt élet legeleje a legszarabb. Amikor kiesel az iskolapadbol s hiába lógatnád a lábad, mert hirtelen feltartóztathatatlanul talaj érkezik alá s nyom felfele hogy ne tehess ilyet jódarabig.
Hirtelen bekerülsz egy oylan világba ahol semmit sem érzel biztosnak, ahol nem elég a hülyülés mint az iskolában, itt már bizonyítani kell mert ha nem teszed, szívfájdalom nélkül megválnak tőled. Nincs könyörgés az igazolásért, nincs javítás, se pihentető őszi/téli/tavaszi/nyári szünetek.
Bekerülsz egy megállíthatatlan mókuskerékbe mit már nem te irányítassz.
A meleg vizes medencéböl miben 10en akárhány évig aszalodtál, hirtelen átkerülsz egy hidegbe hol minden új és nem érzed benne jól magad.. Eleinte!
De elöbb utóbb megszokod. Nekem 1évbe telt :) Átesel a holtponton, s megszokottá válik. Tudod a helyed, tudod a dolgod, tudsz előre tervezni. S mosolyoghatsz hogy a volt osztálytársaid kik a munka elől főiskolára/egyetemre menekültek, pár év mulva vagy akár még hamarabb szembe találkoznak azzal mennyire nehéz is az élet. :) S nekik még nehezebb mer' a diákhitelt is nyögniük kell a minimálbérből, szakma nélkül. Höhöhöhö :)
Ha már lúd legyen kövér alapon, egyre komolyabban gondolkozok az albérlet kérdésen. Iszonyat jó lenne. Olcsóbban is kijönnék... + Teljes mértékben önállóan a saját sarkamra állva mutathatnám meg mire is vagyok képes. Ja és nem utolsó sorban élhetném szerény aglegény életemet :P Na nem írok semmit sem előre de hamarosan... remélem.
A felnőtté válás utolsó bástyáját is bevenném ha önálloan élhetnék.
Na szal szar a felnőtt élet... ja.. eleinte kurva szar.. aztán megszokod.. :D Csak vigyázni kell mert ha túlságosan megszokod és melegnek érzed a hideg vizet stroboszkópos lesz a mozgásod és elkönyvelheted magad droidnak. Na az viszont sosem leszek.
Számomra hideg a víz csak mozgok meg ne fázzak :) Gyűjtöm az erőm hogy átmásszak egy másik medencébe... :)
Na de amúgy meg vagyok. Érdekes az élet :)
Újrakezdésnek legyen most elég ennyi. Álmos vagyok. Megyek alvadni.
Jóccaka'

Szebb éveket
Blogzoll