Mese a Lizának a kisgatyába ásó madárkárol.. mer asziszi nem tudok kitalálni rá valamit...
Szóóóval... :D
Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy...
Vazz kurva nehéz úgy írni egy mesét egy olyan madárkárol aki ás a kertbe.. kisgatyáába'..
...hogy annak tanulsága is legyen... :)
Liza engedélyével gereblyézik :) őő.. ezzel se könnyítettem sokat.. na mindegy..
Előre bocsájtom, a mesét azzal a hanglejtéssel kell olvasni mint ahogyan anno nekünk meséltek felmenőink :D ja és nem árt a sorok közt olvasni! :D na szal...
Egyszer volt hol nem volt az óperenciás tengeren is túl, meg az üveghegyen is túl ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy madárka.Kiröl elhíresült hogy folyton szomorkodik sok mindenki miatt, de főként egy Peti nevű giliszta miatt. Búslakodott minden héten, ki sem ment a kis házábol. Sőt! Még az ágyábol sem mászott ki. A nap hiába kelt fel, és hiába sütött a hasára minden reggel, ő csak a fejére húzta a takaróját és aludt tovább. Míg nem egyszer felült a hétalvó és kinézett az ablakon. Akkor ébredt rá hogy már eltelt a nyár és már réges-rég beköszöntött az ősz. Az égen naagy vastag szürke felhők gyülekeztek. S már el is kezdett esni az eső. Fújt a szél és sorra potyogtak le az elsárgult falevelek. Egy-két zöld levél maradt csak az ágakon s azokról szomorúan csordogáltak le az esőcseppek a mélybe. Amikor letekintett a földre észrevette hogy nem látja a füvet mert egy vastag vizes levél-szőnyeg eltakarja azt. Az összes többi ház lakója az erdőben viszont már rég összegereblyézte a saját kertjét. Azok nem voltak olyan lusták mint a kis madárka.Morogva kimászott hát az ágyábol, felvette a kisgatyáját és elkezdett az esőben mérgesen gereblyézni. Peti a giliszta, és Norbi a sün is a fejében mozgolódott. Mindkettőjük miatt szomorkodik egy jó ideje s most főhet a feje. Miattuk hagyott ki ennyi időt, s most miattuk kell egyszerre összehordani a leveleket. Kézhez vette hát a gereblyét és nekilátott a munkának. Zuhogott az eső s a madárka tollai már-már kezdtek teljesen elázni. Mikor hirtelen valami Fényes belevilágított a szemébe. Kinézett az utcára de csak egy patkány volt ki be akart menni hozzá. Ő viszont elzavarta gyorsan majd folytatta a munkát. Telt-múlt az idő, a madárka már csurom víz volt, de megint megzavarta valami a munkában. Most viszont nem világított semmi sem a szemébe. Hanem a fülét bántotta valami. Hangos zokogást hallott. Kinézett hát most is és egy kis tücsök állt a kertkapu elött. S szipogva hozzászólt:
- Azt mondta a patkány barátai, hogy megengedted a patkánynak hogy bemásszon hozzád!!
Ezen nagyon feldühödött a kis madárka s rászórt egy nagy adag falevelet a kis tücsökre.
Majd viszament a kis házába becsapta a háta mögött az ajtót és teljesen összeomlott..
Míg nem egy Fehér réti sas arra nem szállt s meglátta hogy a kis madárka háza nagyon elhanyagolt. Gondolta hogy baj van mert a madárka rendet szokott tartani szóval gyorsan összehordta neki a faleveleket. S bement hozzá megbeszélni a dolgokat. A sas felvidította a kis madárkát s megkérte hogy ne szomorkodjon. Plusz még tanácsot is adott neki hogy nem engedheti hogy felesleges állatok miatt elhagyja magát, a környezetét, és a barátait is teljesen. Bólogatott a kis madárka s egy kis mosolyt is sikerült előcsalnia a sasnak. A kérdés már csak annyi hogy sikerült e leszűrnie a tanulságot a madárkának. :) :D
Szebb gereblyét
Blogzoll
Gyooo az én mesém:)
VálaszTörlésKöszönöm szépen Zojim:D
Igen sikerült.
Puszi